A földet elérő napsugárzási energia csak egy kis része a teljes napsugárzási energiának, de hatása meglehetősen nagy. A napsugárzás [4] a fő energiaforrás a föld' felületén.
Először a földrajzi környezetre gyakorolt hatás. Közvetlen hatások, például a kőzetek időjárás-változása a hőmérsékletváltozás miatt. Közvetett módon a földi légkör, víz és élőlények a földrajzi környezet elemei. Önmaguk fejlődése és változásai, valamint a különböző elemek közötti kapcsolatok többnyire a nap hajtási folyamata során történnek.
A föld felszíne öt zónára oszlik. Miért kell megosztani az öt együttest? Mivel a' felületének különböző helyei a földrajzi szélességben különböznek, a különböző szélességi fokokon kapott naphő más. Például egy trópusi évben a nap közvetlenül lőhet és a legtöbb hőt kaphatja; a hideg zónában nagyon alacsony a nap, és hosszú a sarki éjszaka, így a hő a legkevesebb.
Vagyis mivel a napsugárzásnak szélességi különbségei vannak, különbség van a különböző helyekről nyert hőmennyiségben. Azokon a helyeken azonban, ahol a hő felesleges, például az Egyenlítőn, a hőmérséklet nem növekszik egyre magasabbra; olyan helyeken, ahol hiányos a hő, például a pólusoknál, a hőmérséklet nem csökken, de viszonylag stabil marad. A teljes felületen a hőnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, így a hőátadás ott történik, ahol túlzott hő és elégtelen hő van.
Másodszor, a napsugárzás energiát biztosít termelésünkhöz és életünkhöz. Az emberek' a napsugárzás szerepének legközvetlenebb felfogása abból adódik, hogy ez a fő energiaforrás az emberek&# 39 termelésének és életének.
